Székelykeresztúron diák szemmel

Az iskola újabb Határtalanul programon vett részt szeptember 25-29 között. 40 diák ismerhette meg Erdélyt

1. nap

Reggel korán találkoztunk az iskola előtt. Beraktuk a csomagokat, elfoglaltuk a helyünket és egy gyors névsorolvasás után el indultunk. Hosszú út állt előttünk. Sokan már az indulásnál álomra hajtották fejüket, tőbben zenét hallgattak, halk beszélgetést folytattak. Utunk unalmas lett volna, de szerencsékre volt egy honismereti vezetőnk, aki feldobta a hangulatot. Ő volt Zoli bá' aki, könnyen felismerhető volt, hisz minden nap népviseletben jelent meg. azt, hogy ő erdélyi, azt ízes kiejtésén is hallani lehetett. Egész úton székely viccekkel bombázott minket, és mesélt, mesélt, mesélt...!

A határt délben léptünk át. A táj mindenkit elkápráztatott. Első megállónk Nagyszalonta volt, ahol megnézhettük Arany János szülőházát. Ezután átmentünk a régi piactérre. Ott megkoszorúztuk Arany János szobrát (Zoli bá miatt ezt kétszer is megtehettük, mivel megtanította, hogyan is kell tisztelettel koszorúzni). Onnan átmentünk megnézni egy templomot, ahol idegenvezetőnk sok érdekességet mesélt. Utána visszasétáltunk a buszhoz, és újabb hosszú út következett.

A szállásra csak este értünk. A lányok és a fiúk külön-külön házba (pár lány a fiú házba került, ott Zoli bá volt a felügyelő, míg a lányoknál a 3 tanárnő figyelte a rendet). Egy gyors vacsora után szabadprogram keretében elengedtek minket, hogy sétáljunk kicsit, viszont a diákok nagy része inkább a szobába maradt, és alvásra hajtotta a fejét.

2. nap

A második napon reggel korán keltünk, és mindenki álmos fejjel érkezett a reggelihez. A reggeli után fél órával már úton voltunk megismerni a másik iskola diákjait. Sétáltunk az iskoláig, de utunkba esett Székelykeresztúr múzeuma, a Molnár István Múzeum. A múzeumba egy kedves néni fogadott minket, aki elmondta, hogy a múzeum több részes és mindent megnézhetünk. Az épület kertje volt igazából az izgalmas itt le lehetet menni a pincébe. Ott régi edényeket és bögréket láthattunk. A kert tele volt a múltat előidéző székely házakkal, bennük a bútorok és a népviselet darabjai. A múzeum után elindultunk az iskolához, ami az Orbán Balázs nevét viselte. Az iskolában felsétáltunk az emeletre, ahol 40 diák várt minket. Demeter Levente igazgató úr és 3 kedves tanár, Edit néni, Gergely bácsi és Szabolcs tanát úr várt minket. A székek félkörben voltak 2 sorban, hátul az erdélyi diákok, elől mi foglaltunk helyet. Az iskola igazgatója bemutatta az iskolát, a programjait, a tagozatokat egy ppt segítségével. Utána feladatlapot kaptunk, 10 csapatra lettünk felosztva. 8 ember alkotott egy csapatot (4 erdélyi diák, 4 magyar diák). A feladatlapon sok feladat várta a megoldásokat, amit Székelykeresztúr ismertebb helyein kellett meglelni. Két órát kaptunk a feladatok megoldására. Így szép lassan mindenki elindult és körbe-körbe sétálnak a városban. A város tele volt Petőfi szoborral, és ebből minimum 3-nál jártunk a feladatok miatt. Közben megismertük az erdélyi diákokat, akik vezettek minket, és igazából ők oldották meg a feladatok nagy részét, hisz ők ismerték a várost. Miután vissza értünk az iskolába, megbeszéltük a feladatok megoldásait, és visszatértünk a szállásunkra ebédelni. Az ebéd után felültünk a buszra, és Berethalom felé vettük az irányt. Itt megnéztük a berethalmi erődtemplomot, ahova be is mentünk. Egy idegenvezető elmesélte a templom történelmét. Utána körbe néztünk fent, és egy kicsi szabadidőt is kaptunk. Ezután sokan a bolt felé vették az irányt. A szabadidő után visszamentünk a buszhoz és elindultunk Segesvár felé. Segesváron sokat sétáltunk. Felmentünk a diáklépcsőn is, ahonnan gyönyörű volt a kilátás. Ezután újra szabadidőt kaptunk, és az erdélyi barátainkkal együtt sétáltunk a vár tővében.

3. nap

Reggel újból korán keltünk, megreggeliztünk és a hidegcsomagunkat átvéve indultunk is a harmadik programra. Utunk Kisbaconba vezetett, ami elég hosszú utazás volt. Zoli bá' persze, most is próbálta feldobni a hangulatot. Mikor megérkeztünk, elsétáltunk Benedek Elek régi házába, s közben Zoli bá' mesélt a híres íróról. A szőnyegeken ülve hallgattuk meg Benedek Elek életének történetét, amit a nagy meseíró dédunokája, Réka asszony mondott el nekünk. A házban eredeti bútorok voltak, tele Benedek Elek könyveivel és újságaival. Megnézhettük a dolgozószobát is. Miután ezeket megcsodáltuk, megnéztük Kisbacon 200 éves vízimalmát. Itt nem mehetett be rögtön mindenki, tehát kisebb csoportokba oszlottunk Utána visszasétáltunk a buszhoz, és elindultunk ebédünk helyszínére az erdélyi "MC" felé.

Az erdélyi "MC" az erdő közepén volt. Fapadokon ülve és faasztalon terítve, erdélyi specialitásokat ettünk (pl. szalonna, lekvárok, juhsajt, házikenyér, padlizsánkrém stb). Ebéd után utunk a Szent-Anna tóhoz vezetett. Először a tónál hallgattuk végig a tó legendáját, majd az egyik legemlékezetesebb pillanat következett... Egyik drága diáktársunk, alsógatyára vetkőzve beindult a tóba fürdeni. Elmondása szerint maga a víz melegebb volt, mint a kinti levegő. Ezután egy kis séta mellett a Szent-Anna templomot is megnéztük. A kirándulás után hazafelé vettük az irányt és útközben, Zoli bá' meglepetéseként medvéket néztünk. A vacsora után, szabadidőt kapva pár diákkal megnéztük Székelykeresztúr egyik pub-ját. Beszélgetünk, lazítottunk majd közösen haza sétáltunk.

4. nap

Reggeli után, ismét bágyadtan indultunk neki a napnak. Kicsit sétálunk a városban, megnézzük a Petőfi emlékhelyet majd utunk folytatásaként Székelyudvarhelyre utazunk. Sok dolgot megnéztünk, ismerkedtünk a magyar vonatkozású helyekkel. Sok történetet hallottunk Zoli bá'-tól.

Ezután visszaszállva a buszra, elindultunk és egy hegy lábához érkeztünk. Itt traktor várt minket, aminek a hátuljához volt kötve a fapados vontató. Ezzel indultunk el az erdélyiek szent hegyére, a Madarasi Hargita csúcsra. Vicces volt, ahogy 40+4 embert +Zoli bá't húzta fel egy traktor a hegy "tetejére". Nem teljesen a tetejére, mert oda fel kellett sétálniuk azoknak, akik kíváncsiak voltak rá. Már ott is gyönyörű táj fogadott minket, de a csúcson még szebb volt a látvány. 

Schwarcz Barbara 11.a