Székelyföldről Budapestre

2017.12.13

Határtalanul : Székelykeresztúr.... Budapest


Iskolánk X. illetve XI - es tanulói vettek részt idén októberben a budapesti Szász Ferenc Kereskedelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjaival együtt a Határtalanul program kirándulás- és tevékenységsorozataiban.

Örömmel fogadtuk a budapesti iskola diákjait és kísérőtanárait, kiknek, miután bemutattuk iskolánkat, megmutattuk városunk nevezetességeit, köztük a Gyárfás kúriát és Petőfi körtefáját. Vendégeinkkel együtt Segesváron, Fehéregyházán és Héjjasfalván a Petőfi-emlékeket néztük meg, majd a berethalmi erődtemplomot látogattuk meg. Hazafelé végigsétáltunk a segesvári középkori vár utcáin. A számos és gyönyörű látnivaló mellett sok mindent megtudtunk honismereti vezetőnktől is, a Zoli bácsitól. Utolsó nap focimérkőzésre hívtuk ki a srácokat és este, a mérkőzés eredményétől függetlenül, mindenki nagyon jól érezte magát a búcsúesten.

Természetesen, nagyon készültünk a budapesti kirándulásra és az örömünk határtalan volt amikor végre, október 16-án reggel 9 órakor elindultunk Budapestre, mi, 40 diák és 3 kísérő tanár. Hosszú és fáradtságos út után estére megérkeztünk a GoodMoHostelbe, Budapest VIII. kerületébe, ahol már nagyon vártak bennünket. Másnap Marika néni (Kovácsné Nagy Mária) és Ica néni (Pünkösti Ilona) kíséretében meglátogattuk a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Petőfi Múzeumot, sőt délután még egy dunai hajókázás is belefért, ami mindenkinek nagy élmény volt. Szerdán a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakgimnázium és Szakközépiskolában jártunk, ezután a budai várat és a parlamentet néztük meg, délután pedig a Vörösmarty téren találkoztunk a Szász Ferenc iskola diákjaival. Meglepetésnek szántuk rövid műsorunkat, ugyanis négy táncospár közülünk néptáncokat mutatott be, ami nagy sikernek örvendett, hiszen a járókelők is megcsodálták őket, mi több, csatlakoztak a tánchoz és a legvégén hatalmas tapsot kaptak a téren lévőktől. A csütörtöki nap is tartalmasnak bizonyult, hiszen buszra ültünk és meg sem álltunk Szentendréig, ahol megtekintettük a helyi skanzent. A következő megálló Visegrád volt, ahol körbejártuk a várat és néhány hasznos tudnivalóval gazdagodtunk kísérő tanárnőnknek, Andi néninek (Enyedi Andrea) köszönhetően. A péntek a hazaindulás idejét jelentette, de mindannyiunk nevében kimondhatom - úgy gondolom - hogy lelkünk teljesen átitatódott Budapest szépségeivel és látványosságaival. Az együtt töltött hét alatt rengeteg élménnyel lettünk gazdagabbak, sok mindent tanultunk, láttunk és hallottunk, szabadidőnkben pedig felfedeztük vagy megrajzoltuk "saját Budapestünket" is.

Bodó Balázs, XI.A

Arany és Petőfi projekt


A Határtalanul pályázat keretén belül iskolánk tanulói a Szász Ferenc Szakközépiskola diákjaival egy egy napos kiránduláson vettek részt. Első megállónk Fehéregyháza volt, ahol meglátogattuk a Petőfi múzeumot és egy rövid megemlékezés után folytattuk utunkat Berethalomra, ahol a vártemplomot néztünk meg. Napunk utolsó megállója Segesvár volt, ahol a középkori várat látogattuk meg és a szászok építkezési stílusát ismerhettük meg. E kirándulás alatt sok új barátság született a két iskola diákai között.

Budapesti kirándulás

Iskánk 40 tanulójára egy élménydús hét várt Budapesten az Arany és Petőfi pályázat keretén belül. Október 16-án, hétfő reggel indultunk el Székelykeresztúrról, késő délután értünk Budapestre ahol elfoglaltuk szállásunkat a GoodMo House nevű diákszállón.

Kedd reggel első utunk a Dunapartra vezetett ahol felszáltunk egy sétahajóra. A hajókázásnagyon kellemes volt, a hajóból megtekinthettük az őszi színekben pompázó Gellérthegyet, a parlamentet és a főváros híres hidait is. Ezután ellátogattunk a Petőfi Irodalmi Múzeumba, ahol megnéztük a Petőfi és a Szabó Magda irodalmi kiállításokat. Ezt egy vacsora, majd szabad program követte.

Kirándulásunk harmadik napján ellátogattunk a Budai várba aholmegnéztük a Sándor palotát, a Budavári Siklót, a Mátyás templomot és a Szentháromság terét. Következő megállónk a parlamentnél volt, ahol egy kis várakozás után megtekinthettük a Syent koronát és a koronázási ékszereket, a Kupolacsarnokot és a körülötte elhelyezkedő termeket.

Csütörtök reggel buszre ültünk és ellátogattunk a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, ahol megismerhettük a Kárpát-Medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi lakosok lakáskultúráját a 18-19. Században. Ezután utunk a Visegrádi várba vezetett ahol megtekinthettük a Szent korona másolatát, egy panoptikumot, valamint egy vadászati és gazdálkodási kiállítást. Mindezen látványosságok megtekintése után visszautaztunk a szálláshoz, ahonnan egy közeli étterembe mentünk vacsorázni. Ezt követően kezdetét vette szállásunkon a búcsú este, amire néhány helyi fiatal is eljött.

Péntek reggelünk a pakolásról és hazaindulásról szólt. Péntek este minden gyerek rengeteg új élménnyel tért vissza Székelykeresztúrra.

Írta: Osváth Gyopár X.B

Határtalanul

Lehetőségünk adódott szeptember 25-én részt venni egy Határtalanul projektben. Ez alkalomból megismerkedhettünk budapesti diákokkal és ellátogathattunk egymás városába, valamint közös kirándulásokon vehettünk részt.

Az első találkozásra Székelykeresztúron került sor. Itthon fogadtuk az érkező diákokat és kísérő tanáraikat, majd egy verseny keretén belül bemutattuk nekik a városunkat. Egy közös kirándulás alkalmával eltöltöttünk együtt egy kellemes délutánt, amikor Fehéregyházára, Berethalomra és Segesvárra látogattunk el. Ennek folytatása egy búcsú buli volt, ahol sikerült kicsit jobban megismerni egymást, majd elköszönni a következő viszont látásig.

Október 16-án mi látogattunk el Budapestre. Egy élmény volt számunkra egy héten keresztül megtapasztalni a nagyvárosi életet. Rengeteg látványosságot sikerült megtekintenünk a kirándulás során, és minden egyes megálló után valamivel többek lettünk. Ezt részben két ottani tanárnőnek köszönhetjük, akik velünk tartottak a város felfedezésében és nem engedték egy percig sem, hogy unatkozzunk. Százasával készültek a képek és megállíthatatlanul gyűjtögettük a közös emlékeket.

Összességében úgy gondolom, hogy egy életre szóló élménnyel gazdagodhattunk és örömmel mondhatjuk, hogy részesei lehettünk valami nem mindennapi dolognak, amiért hálásak vagyunk.

Csomor Ágota, XI.A